A HFC számára véget ért a Magyar Kupa

Október 26-án, szerdán az NB II-es Dorog csapatával játszottunk a Magyar Kupa újabb fordulójában. Az első félidőben úgy tűnt, hogy bőven van keresnivalónk és akár továbbjutási esélyünk is, egy véleményes tizenegyes azonban a fordulás után megpecsételte a sorsunkat és végül egy zakóba szaladtunk bele.

1026_01_hirek

Az első játékrészben inkább a mezőnyben zajlott a játék. A HFC rajta volt a gólszerzésen. Tóth Imre is próbálkozott, de Végh Ariel szabadrúgásai és szögletei is jól kanyarodtak. Egyáltalán nem tűnt úgy, hogy egy jobb osztályú csapat ellen zajlik a küzdelem.

Ráadásul a 20. percben sikerült zavarba hozni a védelmet és a kapust. Tóth Attila csente le a labdát Zima Ádám lábáról, de nem sikerült a kapuba gyötörnie a labdát.

A Dorog első komolyabb helyzete a 34. percben adódott. A HFC védelme pár másodpercre kihagyott, a vendégek pedig igyekeztek élni a lehetőséggel, ráadásul másodpercekkel később egy veszélyes szögletet is elkönyvelhettek. Gól azonban nem esett.

A játékrész egy dorogi bomba zárta, ami pár centivel húzott el Szabó Marcell kapuja felett.

A fordulás után is igyekeztünk a masszív és letámadós focit játszani. Pár perccel a kezdés után azonban Kökény Tamás követett el egy szabálytalanságot. A játékos magasra emelte a lábát, igaz nem találta fejbe az érkező dorogi támadót, Dolnegó játékvezető azonban büntetőt ítélt, hiszen mindez a tizenhatoson belül történt. A labda mögé Bor Dávid állhatott, aki magabiztoson értékesítette a lehetőséget.

A gól szó szerint megpecsételte a HFC sorsát. Ezt követően a gólszerzés érdekében kénytelenek voltunk jobban kitámadni, aminek az lett az eredménye, hogy a hátsó alakzat sokkal szellősebb lett, elveszett a korábbi masszív felállás. A Dorog ezt kontrákból igyekezett kihasználni és ez többször is sikerült nekik. Előbb Bor szerzett egy akciógólt is, majd Csák Máté is bepofozta a játékszert Szabó kapujába.

A HFC ugyan rajta volt a szépítő gól megszerzésén, de hiába volt minden, pedig olykor igazán közel jártunk a gólszerzéshez. Volt, hogy Puskás csak centikkel maradt le a labdáról és Tóth József is gyönyörűen játszott át két védőt is a félidő derekán, lövését azonban Zima hatástalanítani tudta.

A hajrában a csereként beállt Szedlár a negyedik gombóc is begyűrte Szabó kapujába, így kialakult a végeredmény.

A kupa meccsektől tehát búcsúzik a HFC, a hétvégén azonban egy sokkal fontosabb mérkőzés következik a Gyula ellen a bajnokságban.

Hódmezővásárhely – Dorog 0-4 (0-0)
Hódmezővásárhely, 400 néző. Vezette: Dolnegó Bálint (Baghy Csaba, Albert Gergő)
HFC: Szabó M. – Tóth J., Tóth I., Kökény, Mezei, Pataki, Tóth A. (Szabó M. D., 62′), Máté (Bartyik N., 59′), Marton, Végh (Komáromi, 75′), Puskás. Vezetőedző: Major László.
Dorog: Zima – Kovács I., Berkó, Csató, Grabant P., Hartyán, Nagyházi, Bor, Grabant B. (Szedlár, 62′), Perovics, Csák. Vezetőedző: Németh Szabolcs.
Gól: Bor (49′, 55′), Csák (63′), Szedlár (85′).
Sárga lap: Kökény (48′) ill. Csató (61′).

Major László: „Tulajdonképpen 60 percig teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a Dorognak. Sőt, én azt mondom nekünk volt egy nagyon komoly helyzetünk és érthetetlen módon kapunk egy olyan tizenegyest, amit én nem szoktam látni. Tamás felemelte a lábát, egy kétméteres ember, nem is volt kontakt, de tizenegyest fújt a játékvezető. Innentől kezdve kitámadtunk és kaptuk a kontrából a gólokat. Én azt hiszem ez a 4-0 azért bosszantó, mert röhögcsélve mentek be a Dorog játékosai. Azt hiszem nem volt ekkora a különbség a két csapat között, de semmi gond, mert öt játékosom tudott most pihenni, ők Gyulán a bajnoki mérkőzésen frissek lesznek. A bajnokság nekünk mindenképpen fontosabb, mint a Magyar Kupa, de sajnálom, hogy így végződött ez az egész.”

Author: Szeri Csaba