Több szempontból is kiváló félévet zártak a legfiatalabb korosztályaink. Kandó Róbert edző nyilatkozott ezzel kapcsolatban a klub honlapjának.
Milyen volt a 2016-os ősz a legfiatalabbaknál?
„A legjobb szezonunkat zártuk a félévben és nem is az eredményekre gondolok. Inkább a létszámadatokra, a ide érkező sok-sok tehetséges játékosra, akik biztos alapot adhatnak a klub számára. Soha nem látott létszámunk van az alsóbb korosztályoknál és sok a tehetséges gyerek. Ha velük szisztematikusan, hétről-hétre, hónapról-hónapra jó munkát tudunk felépíteni, akkor szép jövő elé néznek.”
Mi lehet az oka a kiugró létszámnak?
„Több tényezője lehet. A labdarúgás a legnépszerűbb sportág, egyik másik sport sem tud vele versenyre kelni. A nyári EB is sokat nyomott a latba. Illetve amióta megy az Intézményi Program és ovikba, sulikba járunk sok gyereket át tudtunk integrálni. Őket beépítjük és minden korosztályunknál 20-25 játékosunk van. Lehetne még ezen finomítani és ez szerepel is a tervek között. A tehetségesebbeket különválaszthatnánk a még tehetségesebbektől. Ez fontos feladat, de jó úton járunk.”
Ha valaki jelentkezni szeretne a klubhoz, azt mikor teheti meg?
„Erre mindig van lehetőség. Azért nagyon szép sport mert bármikor el lehet kezdeni. Nem függ a testalkattól sem – Messi alacsony játékos, mégis megállja a helyét – de ez a helyzet a magas labdarúgókkal is. Az év bármely napján várjuk az érdeklődőket, akár a téli hónapok alatt is. Januártól a kiskorosztályokkal már az új fedett csarnokban edzünk.”
Hogy néz ki egy ilyen edzés?
„A kisebbek még könnyebb feladatok teljesítenek, a nagyobb korosztályosok, akik már 2-3 év óta itt vannak komoly edzéseken vesznek részt. A fiatalabbakkal pedig játékos formában próbáljuk megszeretetni a sportot. A labda mindig ott van körülöttünk, mindig játékkal zárunk, közben pedig igyekszünk beépíteni a technikai gyakorlatokat, ami az adott korosztály előírt anyaga.”
Hol kamatoztathatják a tudást a fiatalok?
„Az MLSZ az elmúlt években, a Bozsik Program indulása óta nagyon sok kisgyereket „összeszedett”. Nekik hétről-hétre versenyzési lehetőséget biztosítanak. Ekkor viszont nem az érmekért és a helyezésekért játszunk, hanem csak spontán tesszük ezt. Ez fontos, mert az elmúlt években folyamatosan versenyhelyzetet teremtettünk már nagyon kicsi korban. Ez nem biztos, hogy jó volt, hiszen néhányan, amikor 18 évesek lettek már nem volt kedvük a pálya közelébe se menni. Ez a dolog azonban most megfordult. A két legkisebb korosztálynál az U7-eseknél és U9-eseknél fesztivál a torna elnevezése. Körforgásszerűen kipróbálhatnak ezeken a rendezvényeken sok mindent. A cél, hogy a nagymama a pálya szélén, az anyuka és az apuka a korlátnál, a gyerek pedig a pályán jól érezze magát. Végre ez van kidomborítva és ezt próbáljuk sulykolni. Nem hét évesen kell világklasszisnak lenni, hanem 17-20 éves korban kell jól kergetni a labdát.”
Mik a tapasztalatok? Működik a dolog?
„ A kicsik élvezik ezt. A nagyobbakban már nagyobb az igény arra, hogy más játékosokkal megmérkőzzenek. Ott nem mindenki szereti, viszont én mégis nagyon támogatom. Dzsembori hangulat van és ez szerintem nagyon jó. Ráadásul fokozni is lehet, hogy még jobb legyen a résztvevőknek. Szerintem ez a labdarúgás jövője”
